Gondolom nem csak én vagyok az egyetlen, akinek lefekvés után, felkelés előtt, a zuhany alatt vagy épp a wc-ben jutnak eszébe a legkülönösebb dolgok. Ilyenkor gondolatok cikáznak az ember fejében, rendszertelenül, konvergálva az entrópia felé, ám néha nagyon is rendezett végtermék lesz eme random eszmefuttatás eredménye. Hogy én ma reggel hogyan jutottam el Balassiig, fogalmam sincs. Mindenesetre őróla eszembe jutott egy ötlet, és ez a kis tréfás versike lett a produktum, tessék parancsolni:
Félő remegés járja át a kezét,
Midőn elé libbent e lenge nő, e bájos.
Sűrű, színes felhő tompítja el eszét:
Lábai gyengülnek, s látása homályos.
Szívében a vér sebesen áramlik most be-ki;
Hogy Júliára talála, így köszöne neki:
"Szia! :)"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése