Csuklómozdulatok estére

Szóval íme némi életjel-mutogatás. Múlt héten lett saját gépem, ami ezúttal JÓ is, úgyhogy elkezdhettem megint a Flash-ben rajzolással bíbelődni. Picit kijöttem a rutinból, szal egyelőre mindenféle kontextus nélkül bemelegítek, utána pedig egy-két korábbi rajzot megcsinálok szépre, csillogóra.

FELDÁTUMOLÁS!

Kedves mindenki! Eddig csak maró megjegyzéseket tettem a telefonnal készített képek okozta vizuális torzulásokról, és hogy ezek mennyire kellemetlenek is tudnak lenni, és hogy majd jól beszkennelek mindent, és minden fasza lesz. Eddig mindez csupán ígéret volt.

Na de most! Most aztán...

Néhány bejegyzésnél kicseréltem a képet olyanra, ami tiszta és szép és csillog, és még talán le is szop, ha megleled a gombot. A következő bejegyzésekről lenne szó:

- Érzékenység
- Sej-t ettem!
- Mókusos, más szögből
- Booyah!
- Okostojás
- Szintén Okostojás
- A jövő elérkezett
- Horrorfilmek a B oldalról

Fogyasszátok egész seggel.

Nocicep-torok-gyulladás

Azóta se engednek vissza az Élettani intézetbe.

Még egy professzor

Az ő nevére nem emlékszem. A haja viszont nagyon odabaszott.

Bodosi Balázs

Legjobb oktató/gyakvez EVÖR.

Dékány professzor úr

Dr. Dékány Imre a kolloidikát tanította. Arc volt.

Extramötál

Gyors skiccféleség tavalyról. Egyszer majd talán elkészül szép formában is, de hát hol vagyunk még attól, úgyhogy tessék.

Feri, a vagány

Feri ma könyörtelen és radikális dolgot cselekszik.

Kackackac

Kémiásoknak. Sajnálom.

Nincs többé fel

Fémtörmelék
Mely a fejből kiszorult
Fél föld elég
Ha már egy soknak bizonyult

Nincs többé fel
Csak a réssé zárt fül mögül
Szökik majd el
A szó, mely bennünk megül

Újdonsült szárnyak
Verdesnek, de csak "át"
Felszínén a tárgynak
Mely képpé formálja magát

Nincs többé fel
Csak a szemhéjak alól
Tűnik majd el
Ez a végzés, innen már megy magadtól

Nincs többé fel
Csak a szemhéjak alól
Tűnik majd el
Ez a végzés, innen már megy magadtól
Lefelé.

Fénytörés

A vekkeróra csörgésére ébredt. Sápadtan tapogatózva kapcsolta ki a fejét feszegető berregést, majd szeméből a száraz csipát kaparászva átvonult a fürdőszobába arcot mosni. A gardrób felé vezető útján egy nagy üvegfelületre bukkant, melynek túloldalán saját maga bámult vissza. „Furcsa, nem emlékszem, hogy itt tükör lett volna” – gondolta.
A tükörkép hirtelen megszólalt:

– Nézz magadra. Nyomorult vagy.
– Tessék?
– Nézz végig magadon. Szerencsétlen vagy és nyomorult. Semmirekellő.
– De hát…
– Nincs de. Persze, most azt hiszed, hogy megmosakodsz, felöltözöl, kicsíped magad, és akkor majd minden rendben lesz. De csak maszkírozol. Belül ugyanolyan elesett vagy bármikor, mint most. Attól még, hogy a csipát és a taknyot letörlöd az arcodról, ugyanúgy fortyog benned a genny. Olyan vagy, mint a csap, amiből trágyalé folyik. El lehet zárni, és akkor azt hiheti az ember, hogy minden normális, de a trágyalé bent reked. És a bűzt sem tudod elfojtani: a parfümöd elkeseredettséget üvölt rólad.
– Én ezt most nem értem… hogy…?
– Persze, hogy nem érted. Soha nem értettél semmit. Kis naivan belegyalogolsz a világba, hogy majd ha te mosolyogsz, akkor rád is visszamosolyognak, csak annyit felejtesz el, hogy ez csak akkor működik, ha ki is nyitod hozzá a szemed. Ehelyett te álszent módon, vakon vigyorogva vágsz neki a napodnak, és aztán meglepődsz, ha súlytalanságban zúg a füled mellett a szél, de még akkor is túl béna leszel, hogy kitekints, és lásd, hogy lefelé zuhansz.
– És ennek mi köze…
– Csupán annyi, hogy sehova sem nézel, se előre, se hátra, se magadba. Mosolyt erőltetsz a szádra, de nem veszed észre, hogy csak vicsorogsz. Nem veszed észre, hogy nem sikerül elérned semmit ezzel. Ez csak akkor megy, ha őszintén csinálod, de te nem tudsz őszintén szeretni embereket, mert te semmire nem vagy képes őszintén. Úgy rángatod saját magad, mint valami marionett-bábut, és szenvtelenül csavarodsz azokba az irányokba, amerre tekered önnön lényedet. Csak sajnos nem tudod, milyen színdarabot is akarsz játszani. Üres vagy, pont, mint a bábu közepe. A lelked helyén csupán gázmolekulák vonaglanak jobbra-balra, ahogy nekik tetszik.
– Senkinek sincs lelke.
– Hú, most aztán nagyon okos vagy. Nincs lélek, valóban. Fizikai formában nincs. De neked képletesen sincs, egész egyszerűen te nem ember vagy, hanem egy gép, egy rohadt android, akibe nagyszerű dolgokat építettek, csak éppen a driver nincs telepítve, ezért nem is tudod használni őket. Hiszen minden ember ugyanazokból az alkatrészekből áll, csak te még egy normális alapprogramot se kaptál, ezért vagy képtelen felismerni, hogy nem tudod használni saját magad. Rendszer nélkül bénázol, miközben a használaton kívüli chipjeid szépen elsorvadnak.
– Ez hülyeség.
– Nem mindenki olyan, mint te. De te ilyenkor vagy a legőszintébb: reggel, csapzottan, bambán bámulva, miközben taknyod-nyálad összefolyik. Ennyit érsz te.
– Ha a saját tükörképem mondja mindezt nekem, akkor végső soron én mondom ezt saját magamnak, szóval mégsem lehetek olyan üres. Viszont akkor meg azt hallucinálom, hogy önmagammal beszélek, ami szomorú.
– Szomorú, igen. De ne tekintsd ilyen egysíkúan a dolgot. Ez most nem annyira visszaverődés, inkább csak szimpla refrakció.
– Ezt nem értem.
– Persze, hogy nem érted.

Ekkor hirtelen egy érces, mogorva, bajuszos női hang rikoltott bele a hangosbeszélőbe:
– Kérem, hogy a 27-es számú klón AZONNAL jelentkezzen be a szobájába! Ismétlem: a 27-es számú klónt kéretik AZONNAL bejelentkezni a szobájába!

Egy darabig némán bámulta az üvegen túli önmagát, míg a tükörkép lassan elmosolyodott, majd szó nélkül hátralépett és távozott.

Lélekbe gázoló

Hordtak már le? Nem? Ne hazudj, mindenki volt már lehordva az életében. Ez egész egyszerűen elkerülhetetlen. Legyen az illető akár az anyád, a nagynénéd, a buszsofőr, az ellenőr vagy a TO-s néni, mindannyian megszenvedtük már ezt a kellemetlen szituációt. Mégis, mi teszi kellemetlenné? A bűntudat? Nyilván rosszul érezzük magunkat picit, mert rájövünk, hogy a világ többi része úgy tekint ránk és az anarchikus viselkedésünkre, mint az aluljáróban a tömeg arra az egyetlen idős hölgyre, aki a mozgólépcső előtt toporogva elzárja az utat, de fel nem lép rá. Ezen azonban könnyű túltenni magunkat, mihelyst rájövünk, hogy a világban egyes egyedül nekünk van igazunk (hát nem?), de a kellemetlenség továbbra is ott motoszkál valahol a lelkünk sötét mélyén. Mi hát a probléma? Mint ahogy az erdőben eltévedt turista is úgy érzi egy idő után, hogy köröket fut, úgy érezzük mi is néha, hogy miközben végeláthatatlanul árad felénk a szemrehányás, újra és újra a fejünkhöz vágnak dolgokat. És ez azért van, mert ténylegesen is ez történik: a miket lehordó illető köröket fut a téma körül. És mi csak állunk tétlenül, mert nem értjük, hogy most ő hisz minket hülyének, vagy mi őt. Miért van hát ez az állandó körözés? A válasz rendkívül egyszerű: lehordani valakit nem kerül sok időbe. A vétek rövid, a következmény könnyen összefoglalható: történjék világméretű katasztrófa, négy-öt mondatban kész a szemrehányás. Viszont ez nem jelképezi az eset súlyosságát. Egyes emberek úgy vélik, hogy egy adott téma jelentősége egyenes arányban van a rá fordított szavak számával, ez pedig azt eredményezi, hogy ha elfogyott a szó, picit megvariáljuk, és újrakezdjük az egészet. És újra. És újra. A szomorú az egészben az, hogy épp ezzel érik el azt, hogy mi foggal-körömmel ellenállunk: minél többször ismételnek, annál inkább hisszük, hogy szellemileg sérültnek néznek minket, annál idegesebbek leszünk, és aztán eljutunk a „csakazértse” pontra, ami éppen az ellenkezője, amit el szerettek volna érni. Nem hiszed? Képzeld el, hogy csináltál valami bénaságot, és ez valakit nagyon megbántott, ezért lehord téged. El sem hiszi, hogy ezt tetted vele, nem szégyelled magad? Ez neki rettenetesen rosszul esik, pedig azt hitte, hogy benned számíthat. De nem, te mész, és hülyeséget csinálsz. Komolyan, most kellett ezt, így belegázolni mások lelkivilágába? Pedig mennyire szeretnek téged, mindenki szeret a környezetedben, de neeeem. Te akkor is mész, és eldobod az agyad, hihetetlen, hogy valaki ennyire meggondolatlan tud lenni. Teljesen feleslegesnek érzi az ember a beléd fektetett bizalmat, hallod. Még ilyet, így nem törődni azoknak az érzéseivel, akik számára fontos vagy, mert mindig csak a felelőtlen szórakozás, a hülyéskedés, folyton csak az kell neked, és most nézd meg, mit értél el mindezzel!
Figyeled, mi történik? Köröket futok. Frusztrál már?

Na ugye.

Helyzetimpró Sárival rovat 2.

KENSAV: jó, növénytan lesz, de szerintem meg fognak elégedni ilyenekkel is, hogy gyökérsüveg meg osztódási zóna meg megnyúlási zóna meg felszívási zóna...
Nyuszifül: persze
KENSAV: nem kell nekik primer meg szekunder merisztéma, rizodermisz, periderma, szklerenchymasejtek, satöbbi
Nyuszifül: ne beszélj csúnyán
KENSAV: nem tehetek róla, anyu! Az iskolában hallottam!
KENSAV: Ott mindenki így beszél, nekem miért nem szabad?
Nyuszifül: ez a magyar oktatási rendszer... SZÖRNYŰ
Nyuszifül: mert azt mondtam!
KENSAV: de egyest fogok kapni, ha nem beszélek így
Nyuszifül: majd beszélek a tanároddal
KENSAV: okés
KENSAV: (most a tanár vagyok)
KENSAV: Jó napot kívánok, asszonyom, miben segíthetek?
Nyuszifül: 'nyád..
Nyuszifül: ne tanítsd a gyermeket csúnya beszédre
Nyuszifül: éééééérteeem?
KENSAV: Nézze, asszonyom, elhiszem, hogy ön most ki van akadva, de ez nem ok arra, hogy leállatiasodjunk. Nézze, iskolánkból kerülnek ki a legtisztább nyelvű diákok, mi személyesen öblítjük ki a szájukból a trágárságot hidrogén-peroxiddal. Milyen "csúnya beszéd"-re gondol?
Nyuszifül: "merisztéma, rizodermisz, periderma"???
Nyuszifül: ilyen idiótaságokkal tömni a gyermek fejét..
KENSAV: Na de kérem, asszonyom, ezek a növény részei. És tudtommal a fia már 21 éves.
Nyuszifül: jééézus... én még csak 18 vagyok!
KENSAV: hm, akkor lehet, hogy összekevertük a tanulókat a fizikai kémiai laborban. Tudja, fehér köpenyben mind annyira egyforma...
Nyuszifül: gyanítom ott a legtöbb ember ennyi idős... legalábbis 18 évnél idősebbek
Nyuszifül: bár nem hiszem hogy egy 17 évest szülhettem volna én de valószínűbb mint 21 évest
KENSAV: értem. Hány éves is a fia önnek, asszonyom?
Nyuszifül: agyilag?
KENSAV: nem, a biológiai korára lennék kíváncsi
Nyuszifül: ha tippelnem kéne.. ránézésre 21
KENSAV: ha tippelni kéne?
KENSAV: Ennyire nincs kapcsolata a fiával?
Nyuszifül: egyszer találkoztunk... vagy többször, de akkor nem nagyon figyeltem..
Nyuszifül: + amikor találkoztunk, be voltam baszva és tépve
KENSAV: asszonyom. Tudja ön, hogy hol van most a fia?
Nyuszifül: pontosan?
Nyuszifül: azt sem tudom hol lakik
KENSAV: És mégis, eddig hogyan nevelte őt?
Nyuszifül: pár napja nevelgetem.. msnen
KENSAV: értem. Asszonyom, megmondaná, hogy tett szert erre a "gyermekre"?
Nyuszifül: mondtam... alkohol+ fű
KENSAV: Értem. Igen, azt hiszem, így már teljesen megértem a problémát.
Nyuszifül: elmagyarázná?
KENSAV: Hogyne. Attól tartok viszont, hogy nem lesz kellemes
Nyuszifül: juj
KENSAV: Nos, asszonyom, ön nyilvánvalóan alulmaradna egy paradicsommal szemben egy kiscsoportos matematikaversenyen.
Nyuszifül: ezt hogy érti? kifejtené, kérem?
KENSAV: Hogyne. Ön ... hogy is fejezzem ki magam...
KENSAV: Attól tartok, faecalis encephalopatiában szenved
Nyuszifül: az nagyon rossz?
KENSAV: Meglehetősen súlyos betegség, igen.
Nyuszifül: jaj
Nyuszifül: ez... mit tehetek ellene?
KENSAV: Nos, nem igazán sokat. Ehhez meg kell értenie, hogy mivel állunk szemben
KENSAV: Ön nyilvánvalóan őrült, képzelt magának egy fiút, aki idősebb önnél, de a saját fiaként tekinti. És - ha jól értelmezem, alkohol és marijuána összekeverésével nyerte ezt a gyermeket.
KENSAV: Az őrültség okát személy szerint arra a feltételezésre vezetném vissza, hogy az ön koponyáját emberi ürülék tölti ki, és lényegében ez a faecalis encephalopatia.
KENSAV: De ne tessék aggódni, ilyen állapotban még évekig egészségesen elélhet egy emberi lény.
Nyuszifül: nézze... én csak azért jöttem, hogy megmondjam, ne tanítsa a fiamat csúnya beszédre....
Nyuszifül: nem értem, hogy kerültünk az én egészségi állapotomhoz
Nyuszifül: ami nyilvánvalóan kifogástalan
KENSAV: Az ön egészségügyi állapota lehetetleníti el önt, hogy adekvát módon értelmezze a hallott szöveget.
KENSAV: Amit emiatt káromkodásnak titulál, holott igazán egyszerű, latin kifejezésekről van szó.
Nyuszifül: latin?
KENSAV: Igen, nos, tudja az egy... vannak emberek, akik...
KENSAV: Ricky Martin. Ricky Martin latin.
Nyuszifül: hogy jön Ricky Martin a fiam egyetemi tanulmányaihoz?
KENSAV: Hát, tudja. Livin' la Vida Loca.
KENSAV: amiket ön csúnya szavaknak titulált, valójában csak Ricky Martin dalszövegek.
Nyuszifül: Ricky Martin dalszövegek?? úgy tudom (bár mint említettem eléggé illuminált állapotban voltam megismerkedésünk estéjén) a fiam gyógyszerésznek tanul
KENSAV: Na de kérem, Ricky Martin világhírű gyógyszerész! A '97-es nagylemeze a jelenleg is érvényben levő Magyar Gyógyszerkönyv
Nyuszifül: igazán?
Nyuszifül: ezzel nem voltam tisztában... '97-ben én... azt hiszem 5 éves voltam... halász juditot toltam..
KENSAV: ez megbocsátható
KENSAV: Bár persze, az állatorvosoknak szánt Szabványos Vényminták gyűjtemény a 2003-as Lenny Kravitz lemez
Nyuszifül: van még valami amiről tudnom kéne?
KENSAV: igen.
KENSAV: Én egész végig a fiad voltam
Nyuszifül: ohhh... a fiam egy egyetemi tanár... büszke vagyok..

Okostojás

E! Migráció!

A kórélettan elég patogén, muszáj volt kompenzálnom.

Horrorfilmek a B oldalról: A gyilkos katicabogarak támadása

Ez még egy gimis ötletem volt, ami úgy született, hogy végső soron már mindenféle hülye élőlénnyel készült már borzasztóan ratyi horror-katasztrófafilm, úgyhogy miért ne lehetne pont katicabogarakkal is? Az akkori képsort újrarajzoltam, ez lett belőle. A teljes képhez hiányzik a második képsor, hamarosan annak is nekilátok.

Rajz, megrendelésre

Sárinak, mert kérte.

Amúgy pedig hamarosan értelmet nyer a kép.

Diákigazolvány-tartó Customization

Közelről már elég homályos képeket csinál a teló, de szerintem, teljes mértékben látható, aminek látszódnia kell.

Why so serious?

Ki mondta, hogy a mikrobiológia gyakorlat unalmas? Így néz ki a kezem nagyjából negyed óra tevékenykedés után.

Okostojás

Okostojás

A jövő elérkezett

Mert nem tudtok nélküle élni.

Booyah!

Sej-t ettem!

A mai témánk: az immunológia szellemromboló hatása. Elnézést kell kérjek, ezt csak kevesek fogják érteni.

Mókusos, más szögből

Mikrohullámú, ráadásul!

Nem tudom, miért színeztem ki.

Helyzetimpró Sárival Rovat

Nyuszifül:

Jó napot Uram, miben segíthetek?

KENSAV:

öööm. Igen.

Nyuszifül:

És... mégis miben?

KENSAV:

Nem működik, tuggya. Ez a baj.

KENSAV:

Aszondom neki otthon, hogy "e! Műköggyémá!" 'szbeleteszem érti a spagettyit, 'sz nem működik. Érti?

KENSAV:

csak néz rám, hogy mivan

KENSAV:

Hát mivan??

Nyuszifül:

értem.. megmutatná a hibás árut, Uram?

KENSAV:

Persze, várjon, ide tettem valahova... na nebasszfel... ugye nem szökött ki?!

KENSAV:

Áh, jó, nem. Csak ideragadt a hátsó zsebemre, e!

Nyuszifül:

hű.. kiszökött?? és a zsebében van? elfér a zsebében?

KENSAV:

nem a zsebemben, hanem rajta

KENSAV:

beleültem valamibe, ez meg beleragadt. De attól még érvényes a garancica, nem?

Nyuszifül:

hát... ha megvan a blokk... de megmutatná az árut?

KENSAV:

hát hova néz? Itt a kezembe, e! Itt fickándozik ez a kis szemét!

Nyuszifül:

de hát uram! Ez egy mókus!

KENSAV:

Mikrohullámú, ráadásul!

Nyuszifül:

nem, ez csak egy mókus... ön beletette az ételt?

KENSAV:

Bele, persze! Osztán, érti, nem az a baj, hogy nem melegít, csak nem eléggé! És mikor kiadja, akkor az egész hülyén néz ki meg ilyen barna izé ragadt rá, ami büdös! És az íze sem az igazi valamiért.

Nyuszifül:

uram... ön látott már mikrohullámú sütőt? mármint.. ezen kívül?

KENSAV:

Persze! A kuzinomnak van egy, és az is pont ilyen, csak az működik. Eztet nem értem

KENSAV:

lehet, hogy az, hogy túl sokáig hagytam nyitva az ajtót, és kiszökött a sok mikrohullám, ez nem lehet?

Nyuszifül:

ön lát ezen az állaton ajtót?

KENSAV:

persze! Igazából nem is annyira ajtó, mint inkább dugasz, de hát a dugó az vele együtt jött. Nnnnnnnnyyyyya! Itt van! *kihúzza a mókus farkát az állat seggéből*

Nyuszifül:

aha.. nézze... ez csak egy mókus.. be is bizonyítomm... nézze itt van ez a fehér doboz.. látja? ez a mikrohullámú sütő.. mikrohullámok vannak benne.. a mókusban nincsenek mikrohullámok... aztán.. itt van ez a fehér zsinór... ezt kell bedugni a konektorba, hogy áramot kapjon.. e-nélkül nem működik... a mókusnak ilyenje sincs, ezáltal nem kap áramot... amiért ön azt hiheti, hogy az étel felmelegszik , az az állat testhője miatt van... a mikrohullámú sütőnek nincs testhője

KENSAV:

persze, hogy nincs testhője! Ezért mondom: nem működik! Beteszem itt hátul az ételt, kijön, de nem működik!

KENSAV:

Azt mondja, hogy ezt a fehér zsinórt kéne belédugni?

Nyuszifül:

de a mókusnak nincs fehér zsinórja

KENSAV:

és akkor lehet venni hozzá?

KENSAV:

Milyen kell az ilyenbe?

Nyuszifül:

attól tartok ez nem lehetséges...

Nyuszifül:

az állatkínzás lenne

KENSAV:

Nem megkínozni akarom magát, csak kérem, hogy segítsen! Azt se tudom, hol kéne bedugni a fehér zsinórt! Itt a dugónál megy be az étel, még ama oldalt van pár lyuk, de nem értek én ezekhe a műszakias dolgokhoz!

KENSAV:

rosszul van kalibrálva, én azt hiszem, mert mindig amikor bedugom az ételt, már sípol a túloldalt, hogy készen van. Így sípol, hogy HIEIEIEEEIEIEIEIEIEEEIEIEIIIEIIIIIEEE!!!!

Nyuszifül:

uram, ez nem műszaki dolog.. sokkal inkább biológiai

Nyuszifül:

úgy hívják, emésztés

KENSAV:

akkor ön szerint megemésztette a fehér zsinórt?

Nyuszifül:

amikor megvette a... mikrohullámú sütőjét, volt fehér zsinórja?

KENSAV:

a sógorom rakta össze, kérem, én nem értek az ilyenhez!

Nyuszifül:

a sógora? de ön vette a készüléket?

KENSAV:

persze! Itt vettem, alig egy hete! Ezért csodálkozom, hogy már elromlott

Nyuszifül:

egészen biztos hogy nem a szomszéd boltban? egy kisállat kereskedés mellet vagyunk.

KENSAV:

Nem, azokba nem megyek, mióta megvettem ott a két gyerekem, elég gond volt az nekünk így is.

Nyuszifül:

hagy találjam ki.. a két gyereke két vadászgörényt takar..

KENSAV:

dehogy is, hát hülyének néz engem?! Normális gyerekek, olyanok, mint mindenki más! Csak minden este a szájukba kell dugni egy fél farönköt, mert nagyon nő a foguk, de az orvos szerint ez normális.

Nyuszifül:

áá.. tehát hódok

KENSAV:

Honnan szalasztották magát? Csak egy hód van az égen! A másik, ami nappal van fent, az nem hód!

Nyuszifül:

öö.. inkább térjünk vissza a mikrohullámú sütő problémájára

KENSAV:

térjünk. Szóval, nem tudja, mi lehet a baja?

Nyuszifül:

de

Nyuszifül:

pontosan tudom

Nyuszifül:

nincsenek benne mikrohullámok

Nyuszifül:

se áram

KENSAV:

de hogyan tudok akkor tenni bele?

Nyuszifül:

nézze... ha azt a micsodát -amit az ön által ajtónak hitt valamiből kihúz- bedugja a konektorba, az áram kérdés megoldva. ha beteszi a.. készüléket, egy ilyen fehér dobozba és ezt beindítja, a mikrohullámok is meglesznek.. de mint már említette, ez állítkínzás, nem ajánlom.

KENSAV:

De mondja már meg úgy, hogy én is értsem, hogy mi a baj ezzel a mikrohullámúval?!

Nyuszifül:

az hogy él

KENSAV:

Igen, éle van sok, de nem vágtam még meg magam rajta, ne ettől féljen már!

Nyuszifül:

úgyértem.. ez egy élőlény.. akárcsak maga

KENSAV:

Ne hülyéskedjen... azt mondja, ez nem egy mikrohullámú sütő?

Nyuszifül:

ezt próbálom elmagyarázni, kb. fél órája

KENSAV:

Basszameg... akkor lehet, hogy az iratmegsemmisítőt hoztam volna el?

Nyelvújítók

A következő képen forradalmian új nézőpontot kapunk arról, mit jelenthetne az "írásban nem jelölt teljes hasonulás":

Mindennapi függönyköntös

Minden elfolyt, csak a száraz göcsörtöt szívja a Nap

Boruljon ránk védőn az árnyék

Újszülöttünk még éhes, tejed után odakap

Rázd a csörgőt feje fölött, vegye el kedvét,

Mintha hánynék

Mindenütt homoktenger, végtelen sivatag

Csak egy tépett sátor délibáb

Exkluzív a hely, nem férsz bentebb, mocsoknak hív a tag

Cölöpkarjával ver tovább

Inkább

Tarts a Naptól el

A földön megrohadni kell

Húzd be rám a mindennapi eltakarást

Így lesz vászonból mosolypalást

Tessék, ezt mind neked hoztam

Csak egy kis kuplerájt okoztam

Zöld gennypatak csorog ki szememből

Leszúrták a vén kapitányt

Virágcsokrot a földre kihányt

A szív-gőzös dübörög még, hiszen ebből

Született vérén csüng ez a féreg

Szívd ki jobban, hisz ennyit érek

Hideg szél fújjon át a két lábam között

Míg a fej pihenni költözött

Ezért

Tarts a Naptól el

A földön megrohadni kell

Húzd be rám a mindennapi eltakarást

Tarts a Naptól messze

Így lesz most jó, ugye? Persze!

Húzd be rám a mindennapi eltakarást

Így lesz vászonból lélekpalást

Blogóterv

Két haverom vezet egy blogot, melynek címe "a legjobb hely". Linkeltem nektek, bár ki tudja, hányan fogják ezt így érteni, hajdúnánásiak előnyben. Ezzel a bloggal lényegében Hajdúnánás és Hajdúdorog ifjúsági életét kívánják picit jobb, zökkenőmentesebb és előre mutatóbb kerékvágásba terelni, és most pályázatot írtak ki a blog / mozgalom logóját illetően.

Hülye lennék nem rámozdulni, nem-e?

Formátum tekintetében olyat szerettem volna, mint amilyen pl. a Magyar Kétfarkú Kutya Pártnak van: szöveg nélkül, csupán egy logó, egy jelkép, amivel könnyen azonosítható a mozgalom.

Hát lássuk, mivel sikerült előrukkolnom:

Picit úgy néz ki, mint az OCP logója a Robotzsaru filmekben, nem? Tény, hogy az osztott layoutot tőlük loptam. Amúgy pedig a nyolcszögletű forma egy stoptáblát lenne hivatott jelképezni, mely megállásra hívja fel a nézőt. És miért is kéne megállni? A kéz meg is magyarázza: mert ez a legjobb hely. Bár ez a kifejezés Hajdúnánásra az én számból nem őszinte, azért a mozgalom értékelendő, és némi kreatív kihívásnak soha nem tudtam ellenállni. Reméljük, bejutok vele. Ugye?

Dadaizmus, avagy képek hangokhoz

Bevezetőnek beszéljünk valami finoman zavaróról.

Szóval van ez a Scooby Doo-s virsli. Megmondaná nekem valaki, hogy ez mire jó? Mármint, miért jó egy gyengus '60-as évekbeli rajzfilmről elnevezni virslit?

Csak nem kutyahús van benne?

Vagy jobb: ha lehúzod a héját, akkor kiderül, hogy ez nem is virsli, hanem az öreg Jenkins a farmról!

Na, most komolyan, beláthatóan jobban veszik a gyerekes családok az ilyet? Nem vagyok otthon a marketingben, de szerintem ez felesleges.

A virsli az virsli, 'szkész.

---

És akkor most beszéljünk másról, hiszen rég került már ide valami alkotás-jellegű. Balázs és Benyu barátommal "albumborítókat" terveztünk, a következő formula szerint:

- wikipédián random cikk címe lett a zenekar neve

- flickr-ön random válogatott képek közül választott kép lett a borító

- az album címe pedig random idézetekből kiragadott kifejezés.

Magyarán lehet ezt dadaista művészetnek is nevezni akár.

Alant láthatók azok, amiket Balázs és Benyu készített, mellé kommentelem, hogy milyen zenei műfajhoz tudnám őket elképzelni:

underground electronica, breakcore

progresszív rock a'la Porcupine Tree

alternatív rock, indie

ambient

alacsony költségvetésű lengyel pop

punk

ambient-akusztikus

brit rock

A végére pedig jöjjenek azok, amiket én készítettem:

new age eletronica

country / brit rock / soft rock

rockabily

akusztikus

Tényalatnyi pillállás

No, hát pár közlendővel szeretnék a kedves látogatóhoz közeledni nyájasan (de nem nyálasan).

Az első, hogy alant látható "Ütközőpálya" nevezetű, sebtiben tákolt pályamunkámat a Párkocka.hu szerkesztősége érdemesnek találta a publikálásra, és a mai napon ki is került az oldalra. Nagyon köszönöm a lehetőséget: Marabu, Grafitember és Göndöcs munkái az évek során hozzájárultak ahhoz, hogy olyanná váljak, ami most vagyok. Hogy ez jó dolog-e vagy sem, majd az esküdtszék eldönti. Számomra mindenesetre óriási megtiszteltetés velük egy lapon lenni. Szóval tessék ott oldalt a linkek között (vagy itt) kattintani a Párkockára! Az én rajzom már úgyis láttátok, nézzétek meg a többi pályázót, illetve hogy a mesterek mit művelnek szabadidejükben.

Más: a blog most picit szünetel, mert perpill szopom a faszt a vizsgaidőszakkal. Megértésüket köszönjük. Majd a nyáron úgyis minden jó lesz, porosodik egynéhány rajz a fiókban, némi Flash-elés után majd szép lesz mind. Kivéve, amelyik nem.

Ütközőpálya

Linkeim között lelhető a "Párkocka.hu", akik most képregény-rajzolási pályázatot indítottak, én meg miután kicseréltem az izgalmamban összefosott alsógatyámat, azonnal agyalni, majd végül rajzolni kezdtem. A pályázat témája a nemsokára induló foci vb lesz (ezt eleve tőlük tudtam meg, szal ki tudja, mennyire igaz), és eleinte marha sokat kellett agyalnom, mert a foci tőlem olyan messze áll, mint az oviban az ágyba pisilős gyerektől lényegében mindenki más (az is, aki szintén ágyba pisil, csak ő egyrészt nem mondja el, másrészt nem kapták még rajta). Végül aztán született egy koncepció, majd pár próbálkozás után a végleges vázlat. A fő figura nem jött ki elsőre, de a második változat nagyon megtetszett, a sebtiben körmölt arckifejezés meggyőzőnek bizonyult. Őszintén sajnálom, hogy most nem voltam Flash-közelben, mert a vázlatot legszívesebben azonnal véglegesnek neveztem volna el, a pózok és a mimika miatt legalábbis. Természetesen ezt kész fájdalom egy nagyobb és véglegesebb formába hozni, de a végeredménnyel meg vagyok elégedve (bár az innen is látszik, hogy a legelső képkockán elcsesztem picit a hüvelykujj állását, de ez legyen a legkevesebb).

Oké, eleget pofáztam, itt a képsor:

Selyemfiú!

Kabát-vitorlán húzza messze a szélben
Pici lábad kapaszkodik eképpen
Ó, ne várj rám, majd utolérlek!

Papucsod térkapu, csillagot szór a sálad
És a tejutat sapkáddal szűrjük meg nálad
Jól vigyázz rám, csak erre kérlek!

Ó selyemfiú, hadd mondjam el neked
Ó selyemfiú, hadd mondjam el neked
Hogy milyen szép a pulóvered

S borral a kézben, a Balaton-parton dobolva
Ülünk mind, és egy kartondobozban
Lel ránk a hajnal, ha nem vigyázol
Ránk szakad az ég, és bőrig ázol!

Ó selyemfiú, nem hoztunk neked esernyőt
Elolvadsz a vízben, nem lesz belőled felnőtt
Ó selyemfiú, hadd mondjam el neked
Milyen szép, ó milyen szép - volt a pulóvered...

Instabil oldalfekvés

Nos, az a helyzet, hogy valami nem hagy nyugodni.
Szóval, van itt ez a Google Analytics. El tud csomó érdekes és faszányos dolgot mondani azokról, akik meglátogatják ezt a kis agy-bazárt, amit blognak hívunk. Többek között az adott látogató nemét, korát és kedvenc szexuális pozícióját. Na jó, ennyire azért még nem halad előre a tudomány, de álmodozni csak szabad. De a szexuális pozíció nem volt véletlen, hölgyeim és uraim, és mindjárt kiderül, hogy miért. Mert bár ezt az Analytics nem képes csak úgy előszülni, azt minden további nélkül meghatározza, hogy az emberek hogyan vetődtek a blogra. Például, gugliztak valamire, és a kereső eredményei között voltam én is. Megesik, nem kell szégyellni, én se szégyellem. De nem csak ezt tudja kideríteni, hanem azt is, hogy milyen szavakra keresvén vetődött agymenésem hullámai által mosott kis tengerpartom közelébe.

Oké, ez kezd nyálas lenni. Lényegre térek:

Kéremszépen, valaki úgy vetődött erre a blogra, hogy a google-ban "szexturkálók"-ra keresett.


Igen, tudom, hogy egy korábbi bejegyzésemben foglalkoztam is a szexturkálókkal, és legnagyobb döbbenetemre második oldalon szereplek a találatok között. De ennél is nagyobb döbbenetem az, hogy valaki egészen határozott céllal, konkrétan olyan hely után keres, ahol használt szextárgyakat vásárolhat! Mármint, mennyire kell szellemileg lealacsonyodni ehhez? Hogy lehet élni már csak a gondolattal is, hogy olyan termékbe fektetjük bizalmunkat, ami tudja a fasz, hogy merre járt! (Ő talán épp tudja.)

Hogy mi? Aha, oké. Szal túl konzervatív vagyok. Okés, akkor képzeljük el, milyen lehet vásárolni egy ilyen helyen.

"Azta, micsoda szuperjó hüvelytágító! És csupán alig gennyes! Szívem, ezt megvesszük kilóra?"

Igen, én is így gondoltam.

De még az! Hanem hogy nézhet ez ki belülről? Mármint, olyan felépítésű, mint egy átlagos turkáló? Ketrecekbe halomba górálva a cucc, aztán neked könyékig be kell nyúlnod, hogy kiszedd, ami kell? Kellemes érzés lehet, mondhatom. Én személy szerint olyan formátumot tartanék ideálisnak, ami olyan, mint a kis plüssfigurás kézidaru. Fogsz egy joystickot (joystick = kéjléc, ééérted), ami irányít egy kart, ami megmarkolja (megmarkolja, ééérted), amit kinéztél, aztán kihúzod a halomból, és petyhüdten a karjaid közé zuhan (asszem lassan elég lesz a kétértelmű megjegyzésekből).

ééééééééérteeeed...

De várjámá.
Mi van, ha valaki konkrétan ezt élvezi? Mármint, hogy kifejezetten olyan cuccokkal tömi tele magát és partnerét, ami már ki tudja, hány emberen keresztülment?


Nincs jövője a Földnek.

A hazai jégkrémfront válságos helyzetéről

Azt mondta még annak idején a Bikini a világ egyik legjuvenilisebb körítésű számában, hogy: "Nyaljuk a fagylaltot / A mézesmadzag rég elfogyott". Ezt most nem veszem rímnek.

Kéremszépen, a mézesmadzag továbbra is a fejünk fölött lóg, és csak arra vár, hogy valaki ráragadjon, mint egyfajta légypapírra. Nedves, ragacsos, szagot áraszt magából, de nem vesszük ésrze, csak amikor már túl késő, ugyanis álcázza magát. Picit más analógiával élve, a South Park Jonas Brothers-es részében volt hasonló téma említve, egészen pontosan arról van most itt szó, miszerint ha a perverziót ártatlan dolgokkal keverjük, hirtelen nem is lesz perverz. Ha azt vesszük, a jégkrém/fagyi erre tökéletes, végül is már eleve fogyasztásának módját tekintve rendelkezik bizonyos felhangokkal. Néhány ember viszont vagy egyáltalán nem veszi ezt észre, vagy pedig egész egyszerűen csak kőperverz. Mi más magyarázná ezt a jégkrémet?

Szóval, nézzük csak át az egészet. Tetején csokibevonatba ágyazva robbanócukorka, ami a szádba "robban", ha nyalogatod. És nem mellékesen úgy néz ki, mint egy fasz.

És vörös.

A mézesmadzag egy másik megnyilvánulási formája nem a szexuális utalásokban, hanem egyéb "bűnbe esésekben" rejlik. Ezt a jégkrémet például csupán egyetlen betű választja el, hogy nagyon-nagyon-nagyon rasszista legyen:

Nem mellesleg kurva finom

Ú, ettől a cigitől nagyon durván Flashelek!

Szal hazajöttem a hétvégére, és végre - hónapok óta - lehetőségem nyílt némi rajzolgatásra. Az eredetijét már közöltem a blogon, egészen pontosan itt (nem tegnap volt), de úgy érzem, megér még egy bejegyzést az ürge.

Tudáséhes kenyérpirító

benyu barátommal első komolyabb szöveg-jammelésünk eredménye ez a darab, íme:

Taníts lábakat szedni cipőszagú mezőn
Gondolod, sikerül, vagy talán megőrül
A vágy hogy lásson érzést dobhártyái körül
Csak önmagába torkoll a kékbe fordult tetőn

Utána meg taníts nézéseket formálót a hajón
Gondolod, sikerül, vagy talán elmerül
Bennünk a lég alatt is csobbantható folyó
Amitől együtt úszunk innen jó messze, az a jó

S mutass majd fejbe ajtót, hogy kitáruljon felém
S lámpám világítson meg rövidzárlatot
Ha rám vágnák: a vendég nem kívánhatott
Szebb házigazdákat, csapd az ajtót belém

És ha gondolsz majd gondolj elém,
Mert csak a szél száll mellém
Be ide ebbe a zűrbe

Mögöttem a fojtás hangja
Hangoskodik elfojtva, hagyja
Hátra magát megszűrve

De nembaj mert ez mind én vagyok,
Csak érezni nehéz, agyhalott
Itt minden és ki és ki az aki miatt
Nem találom meg magam a lepel alatt

Pedig
Ott húzódtam meg, ahol a karom
Akarom, hogy elmúljon, barom!
Csak sikolt a húsom elveszőn
"Lábat szedni cipő-mezőn!"

Te taníthattál volna, hogy megtanuljak -
De béna ujjak fognak - negyvenkettes
Számú, vászonszárú - hol vagy, kedves?
Már csak az kéne, hogy elvakuljak...

Cikáztam a kérdések közepében,
Hogy gondoltad, hogy sikerül
Tanítani végleg,

Elképesztő a sok tanú,
De kevés a sok látomás,
Akkor ez most nem kamu,
Vagy talán csak megőrültem?

Pesti mix 3.

Na, meglelitek a hörcsögöt? Lehet mókusnak is nézni, nekem mindegy. Ez lényegében csak a pesti metró üléshuzata, de akárki akármit lát a mintákba, küldje el nekem, és majd felrakom.


Bónusznak pedig ereszció:

Pesti mix 2.

Oké, lassú vagyok. És?

Szeretném felhívni az emberek figyelmét erre a jelenségre, amit enyhén tudat-módosult állapotban leltünk Gergő barátommal az Andrássy út körüli kis utcák labirintusában:

Valami nincs itt rendjén igazából. A szexboltokkal nincs bajom, bár még egyben sem voltam... de mégis valami nem frankó... á, megvan! Ez egy szex-turkáló! Azért őszinte lennék, ki az az ember, aki mindenféle bűntudat nélkül jár ide, ugyanis olyan szextárgyakat vásárolni, amik használtak - ezáltal ki tudja, milyen ember milyen testnyílásaiban jártak, illetve azokat milyen tisztán hagyták el - szóval ilyesmiket vásárolni azért valahol mélyen legbelül mégiscsak... helytelen.

De ha már itt tartunk:

Kíváncsi lennék, milyen alakú a kolbászuk. Szép napot.