2010. június 27., vasárnap

Dadaizmus, avagy képek hangokhoz

Bevezetőnek beszéljünk valami finoman zavaróról.
Szóval van ez a Scooby Doo-s virsli. Megmondaná nekem valaki, hogy ez mire jó? Mármint, miért jó egy gyengus '60-as évekbeli rajzfilmről elnevezni virslit?

Csak nem kutyahús van benne?

Vagy jobb: ha lehúzod a héját, akkor kiderül, hogy ez nem is virsli, hanem az öreg Jenkins a farmról!

Na, most komolyan, beláthatóan jobban veszik a gyerekes családok az ilyet? Nem vagyok otthon a marketingben, de szerintem ez felesleges.
A virsli az virsli, 'szkész.

---

És akkor most beszéljünk másról, hiszen rég került már ide valami alkotás-jellegű. Balázs és Benyu barátommal "albumborítókat" terveztünk, a következő formula szerint:
- wikipédián random cikk címe lett a zenekar neve
- flickr-ön random válogatott képek közül választott kép lett a borító
- az album címe pedig random idézetekből kiragadott kifejezés.

Magyarán lehet ezt dadaista művészetnek is nevezni akár.

Alant láthatók azok, amiket Balázs és Benyu készített, mellé kommentelem, hogy milyen zenei műfajhoz tudnám őket elképzelni:

underground electronica, breakcore

progresszív rock a'la Porcupine Tree

alternatív rock, indie

ambient

alacsony költségvetésű lengyel pop

punk

ambient-akusztikus

brit rock


A végére pedig jöjjenek azok, amiket én készítettem:

new age eletronica

country / brit rock / soft rock

rockabily

akusztikus

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése