2010. február 26., péntek

Tisztelt névtelen kommentelő!

Nemrégiben készült, "Doppelgangbang" című bejegyzésemhez kaptam egy névtelen kommentet.
Így néz ki:

"Kedves Dávid! Ez az ember több tiszteletet érdemelne. Csak sajnálhatod, hogy nem ismerted, igen kedves, jószívű ember volt, a diákok nagyon szerették. Sose buktatott a vizsgákon, pedig könnyen kivághatott volna bárkit. Még 56 után se nyúltak hozzá, pedig benne volt nyakig. Ha ma élne, ma is ő lenne legjobb!"

Szeretnék néhány dolgot tisztázni itt helyben. Direkte itt, és nem a kommentek között, mert ez egy olyan probléma, amivel már máshol is találkoztam, és mind a mai napig értetlenül állok a dolog előtt.

Az a nagy helyzet, hogy én egy szóval nem becsméreltem sem Dr. Dirner tanár úr személyét, sem azt, amit elért, vagy amit csinált. Az Egyetemen elért pozíciójából feltételezem, hogy tiszteletreméltó személy volt, és egy percig se fordult meg a fejemben, hogy elítéljem. Nem hiszem, hogy egy ártatlan tréfa feltétlenül rosszindulatból kell eredjen, és egyáltalán nem értem meg azokat, akik ezt így gondolják. A legjobb barátomat is képes lennék kifigurázni, ha az adott helyzet megkívánja, és ezt meg is szoktam tenni - annyi különbséggel, hogy az említett legjobb barát a legsértőbbnek tűnő megjegyzést sem veszi inzultusnak, mivel ő tisztában van azzal, hogy nem rosszindulatból mondtam azt, amit.
Dr. Driner tanár úr nem tehet arról, hogy az arcberendezése emlékeztetett engem valamire, és azt közzé is tettem. Ez nem is kéne, hogy zavarjon akárkit. Ilyen alapon kaphatnék megjegyzéseket azért is, mert néhanapján karikatúrákat rajzolok az engem oktató tanárokról, és akkor már kaphatnék lehordást azért is, hogy egyáltalán így működik az agyam, aztán, hogy egyáltalán gondolkozom, majd, hogy egyáltalán létezem. Közéleti személyiségeket, politikusokat, tudósokat sokkal undokabb tréfáknak, gúnyoknak vetik alá, mint amit én követtem el, és mégis forog a Föld.

Akkor most ki forogjon jobban a sírjában? Einstein vagy Szalacsi?

Ez a blog azért jött létre, hogy helyül szolgáljon dolgoknak, amiket én alkottam, avagy dolgoknak, amiket megláttam, és eszembe jutott valami róluk - avagy bárminek, ami megfogalmazódik bennem. Az internet és az állítólagos szólásszabadság pedig biztosít engem afelől, hogy ezt meg is tehessem. Értelemszerűen ez biztosítja a kritika szabadságát is, és ez így van jól. Csak szeretném, ha az emberek tisztában lennének a szándékaimmal. És ezek a szándékok egyáltalán nem a rosszindulatban gyökereznek.

Azzal, hogy vállaltam mindenféle ferdítések nélkül az igazi nevem adni mindahhoz, amit ezen a blogon közlök, szándékomat voltam hajlandó kifejezni, hogy minden itt fellelhető vélemény és tréfa ártatlan, és nem emberellenes. Tisztelhetek valakit annak ellenére, hogy kifigurázom. Örültem volna, ha a Kedves Kommentelő is tisztelt volna engem annyira, hogy nevét adja a megjegyzéséhez.

4 megjegyzés:

  1. Sziasztok!

    Egyetértek Dáviddal. Habár nem tudom a legjobb barátját mennyire tiszteli és ki tölti be jelenleg ezt a titulust, de azt tanusíthatom, hogy én is gyakran szembesültem mellette önmagam karikatúrájával. Azonban azok a poénok is annyira ártatlanok voltak akár a Dr. Driner személyét érintő apró kis tréfa. Azt kell, hogy mondjam, hogy a humort én sose tudtam sértésnek venni senkitől, és Dávid se tiszteletlenségből használja ezt a nagyszerű dolgot. Azzal is tisztában vagyok, hogy a humort, mint olyat mások nem igazán értik és fedezik fel, azoknak ajánlom, puszta jó érzésből, jobban koncentráljanak az ezen a blogon megjelenő írásokra, képekre. Olvassák el, nézzék meg esetleg többször őket. És ha azután sincs is felmerülnek problémák, esetleg nem éreznek hatásukra semmit, akkor semmi baj... Majd legközelebb! ;)

    VálaszTörlés
  2. Ja amúgy az én legjobb barátom. Ezért is szótam' be!

    VálaszTörlés
  3. Hello Dávid! Én írtam a kommentet. Nevem dr Dirner Zoltán. Vagy legyen akkor Driner, ahogy te írod.

    VálaszTörlés
  4. Oppáré, félreírtam, tényleg. Azért ez csak egyszeri hiba volt, a másik bejegyzésnél jól van írva. Respektálom, hogy felfedte kilétét, és elnézést, ha megsértettem Önt vagy a családi becsületet. Nem akarok én ilyesmivel ártani valakinek, nem akarok balhét - ez csak egy hülye vicc volt, és ki sem látszanék a kalamajkából, ha mindannyi hülye viccért bajba kerültem volna. Azért nem kevés tisztelet jár Önnek is - az a "dr" rész a neve előtt jelzi azért, hogy minden bizonnyal igen szép dolgokat tett le az asztalra. Szóval remélem nincs harag, én nem kívántam haragot szítani.

    Talán el kéne mennem hasbeszélőnek, ott a nem megfelelő gondolatokat a bábuk szájába lehet adni, az emberek meg zseniális humornak fogják nevezni, és szemük se rebben. Addig is én itt maradok, építgetem a homokváraimat a kis játszóteremen. És ha véletlenül egyik-másik homokvár más emberek nemtetszését váltaná ki, akkor mélységes bocsánat, nem volt szándékos. Okok és következmények nélkül szeretném az agyturmixot öntögetni itt, mert ha nem adhatja ki ezeket magából az ember anélkül, hogy ujjal mutogassanak rá, akkor az mégiscsak... szar.

    VálaszTörlés